Az afrikai hangszerek közül méltán a legismertebbek a dobok, azonban azt már kevesebben tudják, hogy az afrikai népek zenei hangzásvilága ennél jóval sokszínűbb, gazdagabb.
Számtalan húros és fúvós, dallamot játszó ütős, illetve rázós hangszer létezik Afrikában. Ismerj meg 10-et az afrikai hangszerek széles arzenáljából!
Afrika zenei mítoszai
Afrika sokunk tudatában a zenélő kontinens, pedig a zenélés Afrikában is csak bizonyos nép- és társadalmi csoportokra jellemző.
Azonban az tény, hogy a zene a fekete kontinens lakóinak életében a mindennapokban is fontos.
Afrikában a hangszereket nemcsak zenélésre használják, hanem kommunikációra is egymással és szellemekkel, illetve elmaradhatatlan szereplői különböző vallási és világi ünnepségeknek, ceremóniáknak.
Az nyugati világban az “afrikai” zenét is egységként emlegetik, pedig a Szaharától északra (Fehér-Afrika) és délre (Fekete-Afrika) eső törzsek zenéje és az általuk használt afrikai hangszerek is eltérőek.
Ezeket azért mossák össze, mert a világzenei fesztiválokon fellépő afrikai előadók főként a nyugat-afrikai országokból származnak.
Az afrikai hangszerek nem mindegyike született meg ténylegesen Afrikában, vagy külső hatásoktól mentesen. Sok hangszer az arab kulturális hatásoknak köszönhetően terjedt el a fekete-afrikai területeken és a helyi hagyományokban meggyökeresedve vált helyi népi hangszerré.
Más országokból is kerültek hangszerek az afrikai törzsekhez, például az ókori Egyiptomból, illetve az ókori görög és római kultúrákból.
Nem meglepő módon az ún. idiofon hangszerek (saját testük kelti a rezgést és így a hangot) túlsúlyban vannak Afrikában. Ide tartoznak a dobok és egyéb ütős hangszerek, pl. a xilofonok.
Bár a dobok az afrikai hangszerek ikonikus képviselői, nem minden afrikai nép zenéjében jelennek meg dominánsan. Általánosságban elmondható, hogy a erdőlakó népek inkább egyéb idiofon hangszereket, míg a szavannalakók inkább dobokat használnak.
Ilyenek a hagyományos afrikai hangszerek!
Az ütős hangszerek az afrika zene elemi részei a spirituális és tánczenében. Ide tartoznak a jól ismert dobok (az idiofon hangszerek membrafon csoportjához tartoznak). A dobok előnye, hogy gyakorlatilag bármiből készíthetőek és messzi megy a hangjuk – ezért a kommunikációban is használják
Azonban a közhiedelemmel ellentétben a hagyományos afrikai hangszerek közé nem csak a dobok tartoznak. Az újkorban és modernkorban megtalált zenei eszközök igen sokfélék voltak. Találunk köztük húrost, fúvóst és sokféle ütőst is.
Az afrikai hangszerek a történelem során rengeteget változtak. Azonban léteznek olyan tradicionális fekete afrika-hangszerek, több évezreddel ezelőtti keletkezésükhöz képest változatlanok maradtak, páratlan történelmi értéket hordozva ezáltal.
A hagyományos hangszerek eredetileg kizárólag természetes anyagból készülnek, pl. farönk, kagyló, tök, állatbőr.
Manapság azonban gyakran már az egyszerűbb hangszerek alapanyaga is gyakran mesterséges, pl. alumínium vagy fémdobozok, PET palack.
Számos afrikai társadalomban a hangszereknek hozzáadott értéke is van. Némelyiket kifejezetten vallási rituálékon használják, másokon bizonyos társadalmi csoportok (pl. nők / férfiak) kizárólagosan játszhatnak, vagy nem játszhatnak. Azonban a zenei ún. esztétikai szerepe,, ami Európában természetes, még kevéssé jellemző Afrikában.
Az afrikai népek számára a hangszereknek művészi jelentősége is van, ezért gyakran szokatlan formára faragják őket, mintákkal, tollakkal, festékkel vagy ruhával díszítik.
“Hagyományos” jelzővel illetünk néha olyan afrikai hangszert is, ami nem Afrikában keletkezett, vagy külső hatásra átalakult.
10 afrikai hangszer
Afrikában a legelterjedtebb hangszerek a dob, a xilofon, a mbira, a csörgők és a különböző rázós hangszerek. Most ezekből szedtünk össze egy érdekes válogatást.
1. Djembe, az ikonikus afrikai dob
A djembe (ejtsd: dzsembé) az afrikai dobok ikonjának számít, azonban vajmi keveset tudunk létrejöttéről, mivel Afrikának nem igazán keletkezett írott történelme a modern időkig. Ezért főként csak szájhagyomány útján terjedt történetek maradtak fent.
Például a Maliban élő Bamana nép szerint a djembe a béke megtartására szolgál, nyelvükön a neve is ezt jelenti: dje = szerez, be = béke.
A djembe egy nyugat-afrikai, serleg alakú kézi dob, eredetileg fából és bőrből készül.
Világhíres dzsembe dobos Abdoulaye Diakité, sajnos a YouTube-on nem, csak a Spotify-on találni felvételt tőle. Ide kattintva meg tudod hallgatni a pergő dob játékát a Dzsembe fesztiválon.
2. Dùndún, a beszélő dob
A dùndún (angolul dundun) a nigériai Yoruba nép hagyományos hangszere.
Azért nevezik beszélő dobnak, mert képes utánozni a beszélt nyelv hangjait. Megszólaltatására csak szakképzett zenész képes.
Általában egy istenséghez vagy királyhoz intézett rituálét, imát kísérnek vele.
Így szól: Yoruba taking drum ensemble
3. Marimba, a fa xilofon
A marimba egy fából készülő modern xilofon-féle, az ütős hangszerek közé tartozik. A felépítése és a játék módja is hasonlít a xilofonhoz, de a marimba hangja puha, a xilofoné pedig éles.
A mai marimbák általában már nyugati zenei skálára vannak hangolva, Afrika-szerte tanulják a gyerekek.
A marimbán jellemzően sok zenész játszik egyszerre.
A marimbához hasonló hangszer a timbila, ami az UNESCO kulturális világörökségéhez tartozik. Az ún. timbila orchestra Mozambik zenekara 30 taggal.
Így szól a marimba: Goede Hoop Marimba Band | Education Africa
4. Sanza, az afrikaik “hüvelykujj zongorája”
Sanza, kalimba, vagy mbira? Mindegyik nevet egyaránt meg fogod találni az interneten. Valójában egy ősi afrikai hangszer, a sanza számtalan változatáról beszélhetünk. Azonban míg a mbira tradicionális hangszer, a kalimba már nem az. A kalimba a mbira dél-afrikai változata, nyugati zenei skálára hangolva.
Az ún. mbirák voltak az első sanzák, ezeket a Zimbabwéban élő Shona törzs készítette. A különböző sanzák hamar népszerűek lettek Afrika-szerte és minden nép megalkotta a maga saját hangszerét, különböző hangolással, hangokkal és kinézettel. Hagyományosan a sanzán való játékkal léptek kapcsolatba az ősökkel.
A sanza egy kicsi, üreges fa dobozból áll, aminek közepén lyuk van. A lyuk fölé kerünek a billenytyűk, amik eredetileg bambuszból készültek, később azonban fémre cseréltek őket.
Saïdou Abatcha kameruni történetmesélő így vélekedik a sanza eredetéről:
“A bantu mitológia szerint Isten sanza játékkal teremtette meg az ásványokat, növényeket és állatokat, és ezt követően minden élőlény tökéletes harmóniában élt együtt. Azonban egy szép napon véletlenül hamis hangot játszott a sanzán, ebből született meg az első ember. Az ember gyermekeinek továbbadta a kezdeti diszharmóniát. Talán ezért éppen a sanza lehet segítségünkre, hogy visszaállítsuk a harmóniát ebben a zaklatott világban”.
5. Afrikai fúvósok
Afrikában is sokféle fúvós hangszert ismerünk, melyek eltérő formában, különböző anyagokból készülnek. Ezekkel gyakran táncokat kísérnek, a zenészek pedig összehangolják a játékukat a lépéseikkel.
Az ún. ajakrezgetéssel megszólaltatott hangszerek fő alapanyag általában egy állat szarva vagy elefántagyar. Ilyen például a kenyai oporo, ami a kudu (antilopféle) szarva. A nyugat-afrikai kürtök közül jó néhány nem zenei célú, hanem kifejezetten jelzésre szolgált.
Egyéb fúvós hangszerek még a fémből készült kakaki, vagy fa farai.
Üreges guinea kukorica vagy cirokszár képezi az alapját számos klarinét-szerű hangszernek. A legtöbb ilyen afrikai hangszer az arab zūrnā-hoz hasonlít.
A sípok nádból vagy manapság fémcsövekből készülnek, míg a fuvolák teste bambusz vagy nád.
Bizonyos országokban, például Csád, Burkina Faso, Szudán, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, néha több mint 100 férfiból álló együttműködő fuvolazenekarokat hoznak létre különleges alkalmakra. Minden fuvolás csupán egyetlen hangot játszik, ezért előadásuk erőteljes közösségi munkára épül. A játékosok ugyanis csak együttműködve képesek egy egységes zene létrehozására.
6. A zenélő íj
A zenélő íj egy ősi hangszer, barlangrajzok tanúsága a dél-afrikai busmanok legalább 2700 éve ismerik.
Délkelet-Ázsiában is előfordulnak zenélő íjak, de ezek az afrikai hangszerektől függetlenül alakulhattak ki.
A zenélő íj Afrikában vélhetően a vadászatra használt íjból fejlődött ki, formailag szinte azonos vele.
Sokféle változata ismert, van, amelyiken kézzel játszanak és létezik ún. szájíj is.
Nyugat-és Közép-Afrikában a zenész a húrt ajkai közé fogja és a szájürege szolgál ún. hang rezonátorként, vagyis a különböző hangok itt képződnek. Dél-Afrikában a hangszertestet veszik ajkaik közé.
Létezik olyan zenélő íj is, amit pálcával megütve és ujjal lefogva, vagy bottal dörzsölve szólaltatnak meg.
Hagyományörző afrikai zenészek még ma is játszanak zenélő íjon.
Így szól: Timbiri Winsey (Burkina Faso) & Group Performance with Traditional Instruments
7. Kundi és más, gitárszerű afrikai hárfák
A hárfáknak több típusa létezik, Afrikában az ún. íjhárfák és szöghárfák terjedtek el.
Az íjhárfák a zenélő íjaktól eltérően az egyik oldalukon üreges hangszekrénnyel
rendelkeznek, amelyre a legtöbb esetben bőr feszítenek a rezonancia javítása érdekében. Ilyen felépítésű íjhárfa a kenyai öt húros adeudeu.
Egyes afrikai hárfák (Bolon, Molom, Kamel Ngoni) hangzása hasonlít a bendzsóéra, máskor a klasszikus gitáréra, de olykor hárfaszerű is.
A hárfák közül az egyik legjelentősebb a kundi. Manapság főleg a Szaharától délre található meg. A kundi egy csendes hangszer, amellyel gyakran történeteket mesélő énekesek vagy költőket kísérnek, de más célokat is szolgálnak. Például a gaboni Pongwe népcsoportnál a 8 húros ouombi hárfa kíséri a betegségeket gyógyító éneket.
Nyugat-Afrikában (különösen Maliban és a mande népcsoportnál) számos hárfa/lant típusú hangszer létezik, de a legismertebb és legelterjedtebb közülük a kora.
Így szól: Kundi harp; old recording from Congo, Afrika (1952)
8. Kora, az ősi afrikai hárfa
A több ezer éves, tradicionális nyugat-afrikai hangszer mára sajnos eltűnőben van, szülőhelyének Gambiát tartják.
A kora eredetileg egy tök kivájásával készül, amire állati bőrt feszítenek, egy hosszú botot rögzítenek a végébe, erre helyezik rá a húrokat.
Hagyományosan az ún. griotok, azaz történetmesélők tudtak játszani a korán. A griotok, akik a történeteiket énekelve adták elő és a korán kísérték, valamikor elengedhetetlen részei voltak az afrikai kultúra megőrzésének. Manapság a griotok esküvőkön és temetéseken lépnek fel.
A korán hagyományosan férfiak játszottak, azonban a gambiai Sona Jobarteh az első világhírűvé vált női kora játékos.
Hallgasd meg az énekesnő és zeneszerző talán legismertebb dalát, ami egyszerre hordoz modern és tradicionális jegyeket. A hagyományos afrikai és modern hangszerek keveréke, illetve az énekesnő gyönyörű hangja a teszi a 21. századi, európai fül számára is oly kedvessé és fülbemászóvá a “Gambia” című számot:
Így szól: Sona Jobarteh – GAMBIA (Official Video)
9. Zúgattyúk
A zúgattyúk (angolul “bullroarer”) a legősibb hangszerek közé tartoznak, bár valódi zenei vagy ritmikus hang keltésére nem alkalmasak. Szerepet játszanak többek között az ősök szellemének megidézéseben.
A zúgattyúk aerofon hangszerek (a hangot a levegő rezgése kelti). Egy hosszú zsinórra kötött lapos fa lemezből állnak, egy kisméretű szörfdeszkára hasonlítanak.
A zúgattyú a levegőben megforgatva surrogó, zúgó hangot hoz létre
Hangja sokféle értelmezést tesz lehetővé. Például Kongóban (Kinshasa) használt ndumba mwela nevű zúgófa jelentése ,,oroszlánbömbölés”
így szól: Wiruungga with Bullroarer
10. Harangok és csörgők
Az egyik legrégebbi afrikai hangszer a gankogui, egy harang, amelyen a ghánai ewe nép játszik. Kovácsolt vasból készül, és egy fából készült pálcával kongatják meg. Hangja mély, vibráló.
Togóban, Ghánában és Beninben a zenekarok egyik alaphangszere.
Afrikában a harangoknak és csörgőknek rituális vagy ceremoniális szerepük van, de pusztán szórakozás és játék céljából is használják őket.
Így szól: Improvising with the Gankogui
Híres afrikai zenészek
- Miriam Makeba (elhunyt)
Dél-Afrikában született Grammy-díjas dél-afrikai énekesnő, dalszövegíró, színésznő, emberjogi aktivista. Afrikai énekesként az elsők között szerzett világhírt és hozta el az afrikai zenét “nyugatra”. Beceneve “Mama Afrika”.
- Ali Ibrahim “Ali Farka” Touré (elhunyt)
Afrika leghíresebb zenésze, Malibó származik. Ő is felkerült a Rolling Stone Magazin által készített “minden idők 100 legjobb gitárosa” közé, de számos más hangszeren is játszik. Zenéjében keveredik az észak-amerikai blues és a hagyományos mali zene.
- Geoffrey Oryema (elhunyt)
Ugandából származó, Franciaországban felnőtt énekes. Főleg anyanyelvén (szuahéli, achooli) , illetve angolul és franciául énekelt.
- Sona Jobarteh
Gambiai művész és Nyugat-Afrikából származó griot család első női kora virtuóza. Kiemelkedő énekes, aktivista, zeneszerző és oktató.
- Rokia Traoré
Maliból származó énekesnő, Franciaországban él, ahol az év afrikai felfedezettje címet is megkapta. Anyanyelvén (bamana) és franciául is énekel. Saját bevallása szerint kortárs mali zenét játszik.
- Boubacar Traoré
Maliból származó énekes, dalszerző, gitáros. Saját maga által megalkotott sajátos zenei egyvelege, az amerikai blues, az arab zene és a nyugat-afrikai pentaton zenéjéből született stílus tette szupersztárrá Maliban, és ismertté szerte a világban.
Tanulj te is zenélni az egyik legkönnyebben megszólaltatható hangszeren!
A zenélés kikapcsol, áramlat élményt ad, megszabadít a stressztől, fejleszti a kognitív képességeket és remek közös program a barátokkal, családdal is!
Ha nem tudod, milyen hangszerrel kezdd, olvasd el a Hogyan válasszunk hangszert? című cikkünket.
Ha pedig elfogadsz egy tanácsot, akkor a handpannel kezded az ismerkedést.
A handpan egy modern, ütős hangszer, azonban ritmust és dallamot is tudsz rajta játszani. Hangja magával ragadó, meditatív és rendkívül könnyű rajta megtanulni az első dalt!
Egy 3 órás, élményközpontú workshop keretében te is kipróbálhatod! Nem kell hozzá zenei előképzettség, csak a jó kedv. Semmit sem veszítesz vele, ha csak egyszer jössz el, akkor is csodás emlékekkel térsz majd haza.
