Ekkor még külön utakra indultunk – én egyetemre, ahol média dizájnt tanultam, amit szintén sikerült a handpanek irányába hajlítanom. A srácokkal rendszertelen emailekben tartottuk a kapcsolatot, mígnem az élet újra összeterelt bennünket. Elszántuk magunkat és Ricsivel Győrbe, a többiekhez költöztünk, ahol szabadon dolgozhattunk egy bezárt szeszgyár kissé romos, ám “csak a miénk” területén.

A csodák és kísérletek időszaka volt ez, a lassú, de eredményes tanulásé, mind az üzletben, mind a handpan készítésben és hangolásban. Szakmailag rengeteg tudást kaptunk Farcas Mariustól, egy romániai-magyar handpan-készítő inastól, aki Hollandiából érkezett hozzánk és volt szerencsénk vele dolgozni, tőle tanulni. Marius az évek során nemcsak egy mentorrá, de szinte testvérré vált számomra. Ezidőtájt adtuk el első hangszereinket is és úgy tűnt, hogy lassan megalakul a profi MAG Instruments.