Barion Pixel

Írj nekünk:

info@puretonemusic.hu

Gyere el hozzánk:

1117 Budapest, Budafoki út 111-113

Zeneelmélet hangszer

Zeneelmélet bevezetés kezdőknek

A zeneelmélet a zene nyelve, ami segít megérteni, hogyan és mit kell játszani egy hangszeren. A zeneelmélet határozza meg a skálákat, a ritmust, tempót, dallamot, a zene írását (kotta), vagyis azt, hogyan tudunk fülbemászó muzsikát kicsalogatni hangszerünkből. 

Az alábbi cikkből megtanulhatod a legfontosabb zeneelméleti alapokat.

Mi pontosan a zeneelmélet?

A zeneelmélet tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat (akkordok, skálák), írásbeli jelöléseket (pl. kottában), amik nélkül hosszú távon nem lehet zenét tanulni és hangszeren játszani.

A zeneelmélet azonban csak részben elméleti, valójában nagyon is gyakorlati ismeretekről van szó! Ha az mondom neked, hogy “játsz D-dúrban”, akkor ezt zeneelméleti ismeretek nélkül nem fogod érteni. És azt sem, ha azt mondom, hogy “ezt a Quimby számot G helyett gisszel kellene játszanod”.

A zeneelmélet tehát egy (elméleti) útmutató a zenéléshez.

A zeneelmélethez tartozik:

  • kottaolvasás
  • a hangközök ismerete
  • az akkordok felépítése
  • alapfogalmak ismerete

A zeneelmélet elsőre ijesztőnek tűnik, de ha belemélyedsz és lépésről lépésről tanulod, ki fog tisztulni a kép. 

Kotta, zeneelmélet tanulásához
Forrás: Pexels

Szolfézs és zeneelmélet

A szolfézs és a zeneelmélet a zene szabályrendszere és nyelvezete. 

A szolfézs egy zenepedagógia módszer, a zeneelmélet a zene harmóniai és formai törvényszerűségeit, szerkezeti felépítését jelentő tudomány.

A szolfézs:

  1. fejleszti a hallást és ritmusérzéket,
  2. lehetővé teszi a tiszta és pontos éneklést. 

A szolfézs kiváló alap a hangszeren való zenéléshez, mert általa könnyebben megérthető a zene.

Zenei hangok, hangsorok, skálák

Két dalt a zenei hangok milyensége alapján tudunk megkülönböztetni egymástól:

  1. hangmagasság = dallam
  2. a hang időtartama = ritmus
  3. hangerősség = dinamika
  4. hangszín = minőség

Összesen 12 zenei hang létezik, ami 7 alaphangból (törzshang) és 5 félhangból (módosított hang) áll. Ez a zenei hangsor. A zongorán a fehér billentyűk mind az alaphangok, a feketék pedig a félhangok.

A 7 zenei hang azért alaphang, mert ezeket a nyugati zenében gyakrabban használjuk, mint a maradék 5 félhangot, ellentétben például az indiai vagy arab zenékkel, amik teli vannak hajlítással, vagyis félhanggal. 

A zenében ez a 12 hang ismétlődik különböző hangmagasságban.

Hangszertől függ, hogy milyen mélyen és milyen magasan tudjuk ezeket a hangokat lejátszani. 

A zongorának például 88 billentyűje van, tehát igen mély és igen magas hangokat is le lehet rajta ütni. Viszont nem minden hangszeren található meg mind a 7 alaphang, sok hangszer adott skálára van behangolva, például a handpan is.

Játék handpan-en

Az alaphangok

A 7 fokozatú zenei hangsor neve az énektanulásban szolmizáció, a hangszeres zenében ABC-s hangok.

A nyugati zenében ezt hívjuk dúr hangsornak.

Szolmizációs és zenei hangsor

Hangszeres jelölésSzolmizáció
D
Emi
F
Gszó
A
Hti

Stílustól és műfajtól függetlenül ez a 7 hang alkotja a dalokat.

Az ABC-s hangok megadott helyen vannak, a szolmizációs hangok bárhol lehetnek.

A 8. az első hang (C) ismétlése egy oktávval feljebb, aminek írásbeli jele C2 / C’’

A zene relatív

Nem a hangok nevei a lényegesek, hiszen a zene relatív

Ez azt jelenti, hogy ha egy dal hangsorát alkotó hangok sorrendje megegyezik, akkor mindegy, hogy milyen magasan, illetve pontosan milyen hangokat játszunk, mert a hangok sorrendje és a ritmus alapján a dallam felismerhető. 

Így ugyanazt a dalt kezdhetjük C-vel, de akár A-val is és játszatjuk több oktávval alacsonyabban, vagy magasabban. Ha más hangokat játszunk, mint az eredeti hangsor, de a hangokat egymáshoz képest elcsúsztatjuk (tehát C-ből D lesz és így tovább) azt transzponálásnak hívjuk.

Félhangok

Az alaphangok módosításával (fel- vagy leszállításával) félhangokat kapunk.

A zongorán ezek a fekete billentyűk, azonban akad köztük néhány olyan félhang, amihez nem tartozik fekete billentyű. Ezek a félhangok megegyeznek a leszállított hang előtt lévő egész hanggal.

Felemelt hangok (jele: #):

A “#” az alaphangot fél hanggal felemeli, jelölése:  C#, D#, E# stb. 

Neve az alaphanghoz biggyesztett “-isz” utótaggal történik, pl. cisz, disz, eisz.

Leszállított hangok (jele: b): 

A “b” az alaphangot fél hanggal leszállítja, jelölése: Cb, Db, Eb stb. 

Neve az alaphanghoz biggyesztett “-esz” utótaggal történik, pl. cesz, desz, esz. Kivétel a H, mert azt leszállítva “bé”-nek mondjuk.

Érdekes, hogy egyes félhangok ugyanazok, ha két különböző hangot leszállítunk, illetve felemelünk. Ha a zongora billentyűit magad elé képzeled, láthatod, hogy két törzshang között egy félhang van. Tehát az alsóbb egész hang felemelve és a felett lévő egész hang leszállítva ugyanaz a hang, pl. cisz = desz.

Másik fontos tudnivaló, hogy ez E és F, illetve a H és C között nincs félhang, a zongora billentyűit megfigyelve látható, hogy ezeken a közökön a fekete billentyű is hiányzik. Ezért ezen hangok esetében a fel/leszállított hang a lejjebb vagy feljebb lévő egész hanggal lesz azonos:

C = H# (hisz)

E = Fb (fesz)

F = Eb (esz)

A teljes 12 hangból álló zenei hangsor:

Felemelt hangok Leszállított hangok
nevejele (#)nevejele (b)
ciszC#cesz = HCb = H
diszD#deszDb
eisz = FE# = FeszEb
fiszF#fesz = EFb = E
giszG#geszGb
áiszA#ászAb
hisz = CH# = CHb
Zeneelmélet kotta tanulás fülhallgatókkal
Forrás: Pexels

Skálák és hangközök

Az ún. kromatikus skála, ami mind a 12 zenei hangot tartalmazza.

Nem minden hangszer kromatikus.

Kétféle skála (= zenei hangsor) létezik: dúr és moll.

A skálának a kezdő hangja ad nevet, pl. A-dúr, C-moll.

DúrMoll
Hangok száma77
Hangulatvidámabbszomorkás
Alaptörvény (Hangok típusa)egész-egész-fél-egész-egész-egész-félegész-fél-egész-egész-fél-egész-egész.
PéldaA-dúr:A – H – C# – D – E – F# – G#E-moll:E – F# – G – A – H – C – D 

A két hang közötti hangtávolságot nevezzük hangköznek, vagyis a kezdő és záró hang közötti hangok számát, de ez nem egyenlő a megszólaló hangok számával. Ha leütjük a kezdő C-t és a C2-őt, akkor oktávot ütünk, de nem 8 hangot ütünk le, hanem csak kettőt.

Hangtávolságok például:

  • prím
  • oktáv
  • terc
  • kvint stb.

Ritmus, tempó, dinamika

Ritmus

A hangok időtartama, egymáshoz képesti hossza és egymásutánja adja meg egy zene ritmusát. Vagyis azt, milyen sorrendben következnek egymás után a különböző hosszúságú hangok, függetlenül attól, hogy mik ezek a hangok. 

Például másként a hangzik a ti-ti tá tá tá, mint a tá ti-ti tá ti-ti

A hang hossza lehet:

1/1 = egész hang 

½ = fél hang

¼ = negyed hang, vagy tá

⅛ = nyolcad hang, vagy ti

1/16 = tizenhatod 

1/32 = harmincketted hang

1/64 = hatvannegyed hang

1 egész hang = 2 fél hang, 4 negyed hang stb.

Az ismert darabok közül pl. Beethoven “Für Elise” című darabja tartalmaz harmincketted hangokat, amiket a zenész elképesztő sebességgel játszik.

A ritmus kulcs tényező a dallam szempontjából. Ugyanaz a hangsor egészen máshogy cseng eltérő ritmusban.

Így néz ki a Kis kece lányom című dal ritmusa és hangjai a szöveghez illesztve (az egyszerűség kedvéért törtek helyett csak egész számokkal jelöltük a negyed, nyolcad stb, hangokat):

Hangok:    D   A A    A  G      A   F  F        E      D

Ritmus:     4,   8-8,    4, 4,      4,  8-8,        4,     4

Szöveg:    Kis kece lányom  fe-hér-be’  va-gyon

Dúdold magadban a dallamot, tapsold a ritmust és máris érted, miért olyan fontos a ritmus! Ha kíváncsi vagy, hogy hangzik ez a dal különböző hangszereken, hallgasd meg itt handpanen, zongorán és csellón

A ritmus része a szünet is, aminek hossza megegyezik a hangok hosszával (fél, negyed stb.), csupán a kottában való jelölése eltérő.

Játék zongorán
Forrás: Pexels

Tempó

A tempó a dal (dallam) sebessége. Ugyanazt a dalt tudjuk gyorsabb és lassabb tempóban is játszani. Azonban a tempó a ritmust nem változtatja meg!

Ha felgyorsítjuk egy dal tempóját, a hangok hossza önmagukban változik (negyedből nyolcad hang lesz), de egymáshoz képest nem változnak, ezért a dallam és ritmus ugyanolyan marad, ezért tudjuk így is felismerni. 

Hallgasd meg Takáts Eszter: Drága Idő című számát, aminek a vége erőteljesen felgyorsul, mégis teljesen egyértelmű, hogy a dallam és a ritmus változatlan.

Dinamika

A dinamika a hangok megszólaltatásának erősségét jelenti, ettől függ, milyen intenzitással szólal meg egy hangszer. A kottában a dinamikát az olasz nyelvből vett kifejezésekkel jelölik, például:

  • forte (jele: f): erősen
  • mezzoforte (mf) = közepes erővel, félerősen
  • piano (jele: p): halkan
  • pianissimo (pp) = nagyon halkan

A kotta

A kotta a zene írásos rögzítése, amiben benne vannak a zenei hangok, ritmus, tempó, dinamika. Dallam- és ütőhangszerek zenéje egyaránt rögzíthető kottában.

A kotta elemei, jelölései

  • Kulcsok
  • Módosító jelek
  • Feloldó jelek
  • Dinamikát jelző jelek és egyéb módosító jelek

kép: ide jól jönne egy kotta képe, megnevezve a részeit, nyilakkal jelölve

  • hangjegyek
  • szünetek
  • ütem
  • kulcsok
  • módosító jelek
  • tétel
  • tétel zárása (egy vastag és egy vékony függőleges vonal)

A kottában a kulcsok jelölik a hangok magasságát. 

Kétféle kulcs létezik:

  1. Violinkulcs: magasabb hangok
  2. Basszuskulcs: mélyebb hangok

Módosító jelek

A hangok módosításának jelölése a kottában:

Kettőskereszt (felemel): #

Bé (leszállít): b

Feloldó jel (megszünteti a módosítást): feloldójel

A kottában a # és a b szerepelhet közvetlenül a hangjegyek előtt, illetve a sor elején, a kulcs mellett. Előbbi esetben egy ütemen belül (amit függőleges vonallal jelölnek) minden hangra vonatkozik a módosítás. Utóbbi esetben az összes hangra vonatkozik az egész tételben. Tehát nem csak egy D-t kell disznek játszani, hanem minden D hangot, egészen a tétel zárásáig (ezt egy vékony és egy vastag függőleges vonallal jelölik).

A feloldójel arra szolgál, hogy megszüntesse a # vagy a b fel- vagy leszállítós jelentését. Szintén használható egyetlen hangra (tehát a kottában csak ezt a hangot nem kell fel- vagy leszállítva játszani) és az egész egységre is.

Kotta tanulás
Forrás: Pexels

Összefoglalás

A zeneelmélet tehát egy olyan gyakorlatias elméleti útmutató, aminek a segítségével a dalokat megfelelő dallamban, ritmusban, tempóban, a fülnek kellemesen le fogod tudni játszani. Ha hosszú távon szeretnél zenélni (akár szórakozásból, akár profi szinten) a zeneelmélet ismerete elengedhetetlen.

Szerencsére léteznek olyan kották, amik nem a szokványos formában íródtak, hanem adott hangszerre tervezték őket és nem hangjegyekből épülnek fel.

Ilyen például a handpan, vagy az ukulele kottája, melyek a klasszikus kotta ismerete nélkül is könnyen és ránézésre értelmezhetők, nem kell rajtuk keresgélni a hangokat.

kép ukulele kotta

A speciális handpan kottát saját magunk dolgoztuk ki és a tanfolyamainkhoz a résztvevők automatikusan megkapják, így könnyebben, egyszerűbben fognak tudni megtanulni zenélni ezen a meditatív hangú hangszeren.

Ráadásul a handpanen intuitíven lehet játszani, ezért sokkal hamarabb lesz rajta sikerélményed, mint például zongorán vagy akár gitáron.

Itt nézz bele, milyen egy élményközpontú handpan workshop

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn