A zeneelmélet a zene nyelve, ami segít megérteni, hogyan és mit kell játszani egy hangszeren. A zeneelmélet határozza meg a skálákat, a ritmust, tempót, dallamot, a zene írását (kotta), vagyis azt, hogyan tudunk fülbemászó muzsikát kicsalogatni hangszerünkből.
Az alábbi cikkből megtanulhatod a legfontosabb zeneelméleti alapokat.
Mi pontosan a zeneelmélet?
A zeneelmélet tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat (akkordok, skálák), írásbeli jelöléseket (pl. kottában), amik nélkül hosszú távon nem lehet zenét tanulni és hangszeren játszani.
A zeneelmélet azonban csak részben elméleti, valójában nagyon is gyakorlati ismeretekről van szó! Ha az mondom neked, hogy “játsz D-dúrban”, akkor ezt zeneelméleti ismeretek nélkül nem fogod érteni. És azt sem, ha azt mondom, hogy “ezt a Quimby számot G helyett gisszel kellene játszanod”.
A zeneelmélet tehát egy (elméleti) útmutató a zenéléshez.
A zeneelmélethez tartozik:
- kottaolvasás
- a hangközök ismerete
- az akkordok felépítése
- alapfogalmak ismerete
A zeneelmélet elsőre ijesztőnek tűnik, de ha belemélyedsz és lépésről lépésről tanulod, ki fog tisztulni a kép.
Szolfézs és zeneelmélet
A szolfézs és a zeneelmélet a zene szabályrendszere és nyelvezete.
A szolfézs egy zenepedagógia módszer, a zeneelmélet a zene harmóniai és formai törvényszerűségeit, szerkezeti felépítését jelentő tudomány.
A szolfézs:
- fejleszti a hallást és ritmusérzéket,
- lehetővé teszi a tiszta és pontos éneklést.
A szolfézs kiváló alap a hangszeren való zenéléshez, mert általa könnyebben megérthető a zene.
Zenei hangok, hangsorok, skálák
Két dalt a zenei hangok milyensége alapján tudunk megkülönböztetni egymástól:
- hangmagasság = dallam
- a hang időtartama = ritmus
- hangerősség = dinamika
- hangszín = minőség
Összesen 12 zenei hang létezik, ami 7 alaphangból (törzshang) és 5 félhangból (módosított hang) áll. Ez a zenei hangsor. A zongorán a fehér billentyűk mind az alaphangok, a feketék pedig a félhangok.
A 7 zenei hang azért alaphang, mert ezeket a nyugati zenében gyakrabban használjuk, mint a maradék 5 félhangot, ellentétben például az indiai vagy arab zenékkel, amik teli vannak hajlítással, vagyis félhanggal.
A zenében ez a 12 hang ismétlődik különböző hangmagasságban.
Hangszertől függ, hogy milyen mélyen és milyen magasan tudjuk ezeket a hangokat lejátszani.
A zongorának például 88 billentyűje van, tehát igen mély és igen magas hangokat is le lehet rajta ütni. Viszont nem minden hangszeren található meg mind a 7 alaphang, sok hangszer adott skálára van behangolva, például a handpan is.
Az alaphangok
A 7 fokozatú zenei hangsor neve az énektanulásban szolmizáció, a hangszeres zenében ABC-s hangok.
A nyugati zenében ezt hívjuk dúr hangsornak.
Hangszeres jelölés: C, D, E, F, G, A, H
Szolmizáció: dó, ré, mi, fá szó, lá, ti
Stílustól és műfajtól függetlenül ez a 7 hang alkotja a dalokat.
Az ABC-s hangok megadott helyen vannak, a szolmizációs hangok bárhol lehetnek.
A 8. az első hang (C) ismétlése egy oktávval feljebb, aminek írásbeli jele C2 / C’’
A zene relatív
Nem a hangok nevei a lényegesek, hiszen a zene relatív.
Ez azt jelenti, hogy ha egy dal hangsorát alkotó hangok sorrendje megegyezik, akkor mindegy, hogy milyen magasan, illetve pontosan milyen hangokat játszunk, mert a hangok sorrendje és a ritmus alapján a dallam felismerhető.
Így ugyanazt a dalt kezdhetjük C-vel, de akár A-val is és játszatjuk több oktávval alacsonyabban, vagy magasabban. Ha más hangokat játszunk, mint az eredeti hangsor, de a hangokat egymáshoz képest elcsúsztatjuk (tehát C-ből D lesz és így tovább) azt transzponálásnak hívjuk.
Félhangok
Az alaphangok módosításával (fel- vagy leszállításával) félhangokat kapunk.
A zongorán ezek a fekete billentyűk, azonban akad köztük néhány olyan félhang, amihez nem tartozik fekete billentyű. Ezek a félhangok megegyeznek a leszállított hang előtt lévő egész hanggal.
Felemelt hangok (jele: #):
A “#” az alaphangot fél hanggal felemeli, jelölése: C#, D#, E# stb.
Neve az alaphanghoz biggyesztett “-isz” utótaggal történik, pl. cisz, disz, eisz.
Leszállított hangok (jele: b):
A “b” az alaphangot fél hanggal leszállítja, jelölése: Cb, Db, Eb stb.
Neve az alaphanghoz biggyesztett “-esz” utótaggal történik, pl. cesz, desz, esz. Kivétel a H, mert azt leszállítva “bé”-nek mondjuk.
Érdekes, hogy egyes félhangok ugyanazok, ha két különböző hangot leszállítunk, illetve felemelünk. Ha a zongora billentyűit magad elé képzeled, láthatod, hogy két törzshang között egy félhang van. Tehát az alsóbb egész hang felemelve és a felett lévő egész hang leszállítva ugyanaz a hang, pl. cisz = desz.
Másik fontos tudnivaló, hogy ez E és F, illetve a H és C között nincs félhang, a zongora billentyűit megfigyelve látható, hogy ezeken a közökön a fekete billentyű is hiányzik. Ezért ezen hangok esetében a fel/leszállított hang a lejjebb vagy feljebb lévő egész hanggal lesz azonos:
C = H# (hisz)
E = Fb (fesz)
F = E#(eisz)
A teljes 12 hangból álló zenei hangsor:
| Felemelt hangok | Leszállított hangok | ||
| neve | jele (#) | neve | jele (b) |
| cisz | C# | cesz = H | Cb = H |
| disz | D# | desz | Db |
| eisz = F | E# = F | esz | Eb |
| fisz | F# | fesz = E | Fb = E |
| gisz | G# | gesz | Gb |
| áisz | A# | ász | Ab |
| hisz = C | H# = C | bé | Hb |
Skálák és hangközök
Az ún. kromatikus skála, ami mind a 12 zenei hangot tartalmazza.
Nem minden hangszer kromatikus.
Kétféle skála (= zenei hangsor) létezik: dúr és moll.
A skálának a kezdő hangja ad nevet, pl. A-dúr, C-moll.
| Dúr | Moll | |
| Hangok száma | 7 | 7 |
| Hangulat | vidámabb | szomorkás |
| Alaptörvény (Hangok típusa) | egész-egész-fél-egész-egész-egész-fél | egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. |
| Példa | A-dúr:A – H – C# – D – E – F# – G# | E-moll:E – F# – G – A – H – C – D |
A két hang közötti hangtávolságot nevezzük hangköznek, vagyis a kezdő és záró hang közötti hangok számát, de ez nem egyenlő a megszólaló hangok számával. Ha leütjük a kezdő C-t és a C2-őt, akkor oktávot ütünk, de nem 8 hangot ütünk le, hanem csak kettőt.
Hangtávolságok például:
- prím
- oktáv
- terc
- kvint stb.
Ritmus, tempó, dinamika
Ritmus
A hangok időtartama, egymáshoz képesti hossza és egymásutánja adja meg egy zene ritmusát. Vagyis azt, milyen sorrendben következnek egymás után a különböző hosszúságú hangok, függetlenül attól, hogy mik ezek a hangok.
Például másként a hangzik a ti-ti tá tá tá, mint a tá ti-ti tá ti-ti
A hang hossza lehet:
1/1 = egész hang
½ = fél hang
¼ = negyed hang, vagy tá
⅛ = nyolcad hang, vagy ti
1/16 = tizenhatod
1/32 = harmincketted hang
1/64 = hatvannegyed hang
1 egész hang = 2 fél hang, 4 negyed hang stb.
Az ismert darabok közül pl. Beethoven “Für Elise” című darabja tartalmaz harmincketted hangokat, amiket a zenész elképesztő sebességgel játszik.
A ritmus kulcs tényező a dallam szempontjából. Ugyanaz a hangsor egészen máshogy cseng eltérő ritmusban.
Így néz ki a Kis kece lányom című dal ritmusa és hangjai a szöveghez illesztve (az egyszerűség kedvéért törtek helyett csak egész számokkal jelöltük a negyed, nyolcad stb, hangokat):
Hangok: D A A A G A F F E D
Ritmus: 4, 8-8, 4, 4, 4, 8-8, 4, 4
Szöveg: Kis kece lányom fe-hér-be’ va-gyon
Dúdold magadban a dallamot, tapsold a ritmust és máris érted, miért olyan fontos a ritmus! Ha kíváncsi vagy, hogy hangzik ez a dal különböző hangszereken, hallgasd meg itt handpanen, zongorán és csellón.
A ritmus része a szünet is, aminek hossza megegyezik a hangok hosszával (fél, negyed stb.), csupán a kottában való jelölése eltérő.
Tempó
A tempó a dal (dallam) sebessége. Ugyanazt a dalt tudjuk gyorsabb és lassabb tempóban is játszani. Azonban a tempó a ritmust nem változtatja meg!
Ha felgyorsítjuk egy dal tempóját, a hangok hossza önmagukban változik (negyedből nyolcad hang lesz), de egymáshoz képest nem változnak, ezért a dallam és ritmus ugyanolyan marad, ezért tudjuk így is felismerni.
Hallgasd meg Takáts Eszter: Drága Idő című számát, aminek a vége erőteljesen felgyorsul, mégis teljesen egyértelmű, hogy a dallam és a ritmus változatlan.
Dinamika
A dinamika a hangok megszólaltatásának erősségét jelenti, ettől függ, milyen intenzitással szólal meg egy hangszer. A kottában a dinamikát az olasz nyelvből vett kifejezésekkel jelölik, például:
- forte (jele: f): erősen
- mezzoforte (mf) = közepes erővel, félerősen
- piano (jele: p): halkan
- pianissimo (pp) = nagyon halkan
A kotta
A kotta a zene írásos rögzítése, amiben benne vannak a zenei hangok, ritmus, tempó, dinamika. Dallam- és ütőhangszerek zenéje egyaránt rögzíthető kottában.
A kotta elemei, jelölései
- Kulcsok
- Módosító jelek
- Feloldó jelek
- Dinamikát jelző jelek és egyéb módosító jelek
- hangjegyek
- szünetek
- ütem
- kulcsok
- módosító jelek
- tétel
- tétel zárása (egy vastag és egy vékony függőleges vonal)
A kottában a kulcsok jelölik a hangok magasságát.
Kétféle kulcs létezik:
- Violinkulcs: magasabb hangok
- Basszuskulcs: mélyebb hangok
Módosító jelek
A hangok módosításának jelölése a kottában:
Kettőskereszt (felemel): #
Bé (leszállít): b
Feloldó jel (megszünteti a módosítást):
A kottában a # és a b szerepelhet közvetlenül a hangjegyek előtt, illetve a sor elején, a kulcs mellett. Előbbi esetben egy ütemen belül (amit függőleges vonallal jelölnek) minden hangra vonatkozik a módosítás. Utóbbi esetben az összes hangra vonatkozik az egész tételben. Tehát nem csak egy D-t kell disznek játszani, hanem minden D hangot, egészen a tétel zárásáig (ezt egy vékony és egy vastag függőleges vonallal jelölik).
A feloldójel arra szolgál, hogy megszüntesse a # vagy a b fel- vagy leszállítós jelentését. Szintén használható egyetlen hangra (tehát a kottában csak ezt a hangot nem kell fel- vagy leszállítva játszani) és az egész egységre is.
Összefoglalás
A zeneelmélet tehát egy olyan gyakorlatias elméleti útmutató, aminek a segítségével a dalokat megfelelő dallamban, ritmusban, tempóban, a fülnek kellemesen le fogod tudni játszani. Ha hosszú távon szeretnél zenélni (akár szórakozásból, akár profi szinten) a zeneelmélet ismerete elengedhetetlen.
Szerencsére léteznek olyan kották, amik nem a szokványos formában íródtak, hanem adott hangszerre tervezték őket és nem hangjegyekből épülnek fel.
Ilyen például a handpan, vagy az ukulele kottája, melyek a klasszikus kotta ismerete nélkül is könnyen és ránézésre értelmezhetők, nem kell rajtuk keresgélni a hangokat.
A speciális handpan kottát saját magunk dolgoztuk ki és a tanfolyamainkhoz a résztvevők automatikusan megkapják, így könnyebben, egyszerűbben fognak tudni megtanulni zenélni ezen a meditatív hangú hangszeren.
Ráadásul a handpanen intuitíven lehet játszani, ezért sokkal hamarabb lesz rajta sikerélményed, mint például zongorán vagy akár gitáron.
Itt nézz bele, milyen egy élményközpontú handpan workshop
És itt tudsz jelentkezni workshop alkalmainkra: