A “népi hangszer” fogalom a 18. század előtt nem létezett. Korábban ugyanis a jómódúak és a szegény parasztok ugyanazokon a hangszerekeken muzsikáltak, ugyanarra a zenére mulattak. Ezért a magyar népi hangszerek kifejezés is csak a 18-20. század közötti időszakban értelmezhető.
Mivel a népi kultúrában nem létezik hagyományőrzés (ez a városi ember kreálmánya), ezért egyaránt válhat népi hangszerré a kézzel készült nádfurulya, illetve a gyári klarinét is.
A hangszereket a világon mindenhol, mindig is adott tájegységeken használták, országhatártól függetlenül, ezért nehéz egy zenei eszközt valamely nemzethez tartozónak mondani.
Milyen zenei eszközöket sorolhatunk mégis a magyar népi hangszerek közé?
A legfontosabb magyar népi hangszerek
Ezek a legfontosabb magyar népi hangszerek:
- Tilinka és tilinkó: Mindkettő lyuk nélküli ún. nyelvrésfurulya. A tilinka hosszabb, a tilinkó rövidebb.
- Tárogató (hungarikum): klarinéthoz hasonló, modern hangszer, előde a kurucok által használt töröksíp volt.
- Citera (asztali tambura): a magyar parasztok legnépszerűbb hangszere volt, de egész Európában és Ázsiában is ismernek hasonló hangszereket.
- Duda (kecskeduda): a kevés hagyományos fúvós magyar népi hangszerek közé tartozik. Bár egész Európában elterjedt, a Kárpát-medencében lett a legnépszerűbb és a legtöbb változata is itt létezik.
- Cimbalom (hungarikum): citeraszerű, de annál nagyobb. Verővel ütik a húrokat.
A magyar népi hangszerek rövid története (16-20. század)
Már a középkorban is hozzátartozott a mindennapi élethez a zenélés. A magyar népi hangszerek nagy részét a vájtfülű átlagember (paraszt és nemes egyaránt) is ismerte, játszott rajta, sokan maguk is készítettek zenei eszközöket.
Hétköznapi tárgyakból is készültek magyar népi hangszerek, ilyen például a kanna és a köcsögduda, mindkettő folyadéktároló edény volt. A ceglédi kannának (készítési helye okán ragadt rá a név) száját és oldalát tenyérrel ütötték, melyet a handpan (az egyik legmodernebb hangszer) egyik elődének tartanak.
A köcsögduda tetejére disznóhólyagot húzta, ebbe nádat szúrtak, és ezt dörzsölték.
Azonban már a középkori Magyarországon is léteztek állandó zenei együttesek, akik a mai zenészekhez hasonlóan zenével keresték a kenyerük. Ezt egy 1500-as évekből származó, utazó által írt feljegyzés is igazolja:
“hegedősök, kobzosok, lantosok, regösök, igricek, síposok járták az országot” (forrás: OSZK).
Jellegzetesek voltak a főként nádból készült sípok (bordósíp, nádsíp, tárogatósíp, töröksíp), melyeket a 17. században sültű, süvöltyű néven említenek.
Később megjelent a furulya, mely kifjezetten a pásztorok (férfiak) hangszere volt, akik saját maguk örömére furulyáztak. Faágból készítik és a síppal ellentétben lyukakat fúrnak rá, ezek képzik a hangokat.
A duda, vagy más néven gajda, tömlősíp a 16. században az egyik legelterjedtebb volt a magyar népi hangszerek között, jelenlétére a Gajdos családnév megjelenése is utal.
Mivel szinte lehetetlen feladat a dudákat összehangolni, ezért mondták, hogy “két dudás nem fér meg egy csárdában”.
A hegedű is régi népi hangszernek tekinthető, legalább 500 éves, elődét (vélhetően ez a violin volt) pengették, később vonóval szólaltatták meg. A hegedű ismert zenei eszköz a cigány és paraszti zenekarokban. Egyes források szerint a magyarok egyor igen jellegzetes módon, “elnyújtva” játszottak rajta, amihez vélhetően más népek nem értettek.
A cimbalom szót a magyar nyelv már 15. századtól egy asztalkaszerű, ütős hangszerre értette, a 17. századtól pedig a magyar népi zenekarok jellegzetes hangszere lett.
A népi hangszerek csoportosítása
A magyar népi hangszerek csoportosítása elsősorban a megszólaltatásuk módja alapján történik. Jelenleg is ezt a felosztást használj a modern zenetudomány.
Magyar népi hangszerek csoportosítása:
- Ütős hangszerek
- Fúvós hangszerek
- Vonós hangszerek
- Pengetős hangszerek
Mint a népi zenei eszközök általában, úgy a magyar népi hangszerek is fából, állatok különböző részeinek (ín, bél, bőr, szőr, szarv) felhasználásával készültek. A magyar népi hangszereket gyakran gyönyörű motívumokkal diszítették.
1. Magyar népi ütős hangszerek
- Gardon, ütőgardon: a csellóhoz hasonlatos hangszer, egyetlen fából faragják ki. Különlegessége, hogy a vonóval ütik, ezért nem dallam, hanem ritmushangszer.
Így szól: Magyar gyimesi népzene | Gardon és tilinkó - Ceglédi kanna: eredetileg egyszerű használati tárgy volt, folyadékot tároltak benne. Zenészek ütőhangszerként kezdték el használni, különösen a cigányzenében terjedt el.
Így szól: Franczia Dániel: Kannamanna | Kannázó duó (Ceglédi Könyvtár) - Cimbalom: több száz éves húros hangszer, mégis ütővel szólaltatták meg. A magyar nép- és cigányzenészek körében is népszerű volt önmagában és zenekari hangszerként is. A 18. századig templomokban is megszólalt. Híres magyar zeneszerzők is felfedezték, köztül Erkel Ferenc, aki a Bánk bánhoz is írt cimbalomszólót. Mai formáját (akárcsak a tárogató) részben Schunda Vencel József hangszergyárosnak köszönheti.
Így szól: Jazz Quartet – Hungarian Polka | Ökrös Oszkár a Cimbalom Varázslója
2. Magyar népi fúvós hangszerek:
- Tilinka és tilinkó: a tilinka a moldvai csángók fűzfakéregből készülő, hosszú hangszere, ún. nyelvrésfurulya, amin nincsenek hangképző lyukak. A Kárpát-medencétől nyugatra nem, csak keletre ismerik; nem azonos a tilinkóval, ami a tilinka rövidebb (60-80 cm) változata. Tágabb értelemben rövid furulya, szűkebb értelemben egy rövidebb síp. Nincsenek rajta lyukak, egy egyszerű cső, a száj részénél síppal.
Így szól: Tázló – Tilinka – km. Zuboly | Ádám Zsolt – Tilinkó - Furulya: sokféle hangolású furulya létezik, hosszúságban kétfélét ismerünk (kb. 1 méter, 30-60 cm). A dallam a hangképző lyukak segítségével születik. Pásztor örömhangszer.
Így szól: Dsupin Pál – Nyárádmenti furulyazene - Fűzfasíp: a furulyához hasonló, lyukak (hangképző nyílások) nélkül. A tilinkához hasonlóan fűzfakéregből készül.
Így szól: Fűzfasíp - Duda vagy tömlősíp: a magyar népi hangszerek jellegzetes, ősi tagja, tipikus paraszthangszer. Karácsonyi ünnepeken szólt, de hadihangszerként is használták, amíg a töröksíp fel nem váltotta.
Így szól: Szokolay Dongó Balázs - Kaval: Magyarországtól keletre minden furulyaszerű hangszert kavalnak hívnak. A moldvai csángók 5 lyukú furulyája, tánczenét játszottaj rajta.
Így szól: Kovács Gábor – Kezes és Gergelytánc - Tárogató: az egész világon magyarként ismerik. Valójában egy modern hangszer, a klarinéthoz hasonló. Mai formáját Schunda Vencel József hangszergyárosnak köszönheti.
Így szól: Erdő Zoltán – A kurucz piculás dala (az 1700 as évekből) | Pásztorember – Krasznahorka büszke vára
3. Magyar népi vonós hangszerek:
- Hegedű: számos (még pengetős) elődje volt, ősének a viola nevű 5 húros hangszert tekintik, ami a 16. századból származhat. A 20-21. század egyik legnépszerűbb zenei eszköze. A magyar népi hangszerek közé a 18. században kerülhetett.
Így szól: Paraszt hegedű | Illényi Katica – Magyar rapszódiák - Brácsa: hegedű alakú, de annál mélyebb a hangja és csak 3 húrja van. Egyes népi zenekarok fontos tagja pl. a Mezőségben.
Így szól: Hangszerbemutató - Bőgő, nagybőgő: ritkán kisbőgő, a legnagyobb méretű húros hangszer. Mély hangú, általában a dallamot kíséri.
Így szól: Virtuózok 2014 – Puporka Jenő
4. Magyar népi pengetős hangszerek:
- Doromb: fémből készült, bornyitó méretű, fúvással és pengetéssel megszólaltatható hangszer, amit a szájba kell venni.
Így szól: Nyitány - Citera: már a honfoglaló magyarok is használták az ősét, később minden parasztember játszott citerán, még a szegényebbek is. Ma a legnépszerűbb népi pengetős hangszer. Érdekessége, hogy a dallamhúrok mellett vannak ún. kísérő húrjai (zengőhúr), ezek erősítik a dallamot.
Így szól: Által mennék - Tambura: lanthoz hasonlít, általában 4 acélhúrja van, ebből 2 dallamhúr, 2 kísérőhúr. A citera szorította ki a zenekarokból.
Így szól: Bodros Tamburazenekar: Elveszett a lovam… - Koboz: lantszerű, félbevágott körte alakú hangszer, 5 húrja van. Magyarországon a 17. századig sokan pengették, de később a lant akadályozhatta az elterjedését, csak a Kárpát-medence peremterületein, például Moldovában maradt fenn.
Így szól: Szlama László – Gergelytánc improvizáció |
A magyar népi hangszerek jelentősége ma
A magyar népi hangszerek igen népszerűek a népzenét, népies zenét, világzenét játszó együttesek körében, de akadnak modern zenét játszó zenekarok is, akik népi hangszereken is muzsikálnak (pl. Cimbaliband – cimbalom, Szabó Balázs Bandája – hegedű, kaval).
Az ismertebb magyar népi hangszereken játszó zenekarok például a Csík Zenekar, a Ghymes, a Kaláka, a Muzsikás Együttes, a Misztrál, a Kerekes Band vagy a kisgyermekeknek zenélő Kolompos Együttes.
A Csík Zenekar talán legismertebb dala az egyébként alternatív zenét játszó Quimby frontemberével, Kiss Tiborral készült. A Most múlik pontosan egyszerre modern, zeneileg népies hangzású. Kiváló példája, hogyan lehet a modern kor emberének átadni a népzenét.
A magyar népzene megőrzésére jó példa a Fonó Budai Zeneház, ahol rendszeresen rendeznek táncházat és magyar népi hangszereken mesterien játszó zenekarok is fellépnek.
Magyarországon több olyan zenei fesztivált tartanak, ahol a magyar népi hangszerek is kiemelt szerepet kapnak, például Művészetek Völgye, a Kaláka Fesztivál, a Csángó Fesztivál Jászberényben, vagy korábban a Gyhmes Fesztivál.
És természetesen a videómegosztók és közösségi média is ideális terep a zenészeknek, művészeknek arra, hogy megismertessék szélesebb rétegekkel is a a magyar népi hangszerek sokszínű világát. Ezért a közösségi média bőséges tárházai a magyar népzenének is, de akár ősi népi vagy egészen modern hangszereken is játszanak filmzenéket, világhírű slágereket. Ebben a videóban például a Harry Potter zenéjét hallgathatod meg cimbalmon.
Egyes hangszerek pedig modern formában élnek tovább, ilyen például a részben ceglédi kanna utódának tekinthető handpan.
A különbség, hogy a handpanen dallamot lehet játszani és varázslatos hangja van.
A handpan magával ragadó muzsikája egészen egyedi, meditatív, de akár ismert slágereket is el lehet rajta játszani és bárki könnyen meg tudja tanulni.
Hallgasd meg, hogy szól a Norwegian Wood (The Beatles) handpanen!
Próbáld ki Te is a handpant!
Ha kedvet kaptál a zenélésre, gyere el egy workshopunkra és kóstolj bele a közös zenélés, a zenetanulás örömébe!
Nincs semmilyen zenei ismereted, előképzettséged? A kottát nem tudod olvasni? Nem probléma, nálunk erre nem is lesz szükséged!
A handpan egy intuitív hangszer, képzett zenetanáraink élményközpontú workshopokat tartanak, a sikerélmény tehát garantál!
