szeptember 1, 2024

Magyar népdalok szövege és története

Bognár Andrea

A magyar népdalok erejét és jelentőségét egy kedves kis történettel szeretnénk bemutatni:

“A Művészetek Völgyében, egy perzselő kedd délután Vigándpettendről robogott a csigabuszunk Kapolcs felé, mikor néhány fiatal kórusban énekelni kezdte az “Érik a szőlő…” kezdetű magyar népdalt. Szinte azonnal az összes Völgyező bekapcsolódott és zsigerből, szívből-lélekből énekelte a dalt. Libabőrözős élmény volt, hiszen a sok ismeretlen között az egyetlen kapocs a dallam és a szöveg ismerete volt”.

Az alábbiakban összeszedtünk 10 magyar népdalt, aminek többségét biztosan ismered.

De vajon tudod-e az eredeti szövegét, eredetét, a dal történetét, jelentését? Az alábbiakban ezekről olvashatsz.

A magyar népdalok sajátosságai

A népdalok olyan énekek, amiknek nincs egy konkrét, ismert szerzője, a nép ajkán születtek, szájhagyomány útján terjedtek és jellemzően nem írták le őket.

A magyar népdalok általában a parasztság életének jeles eseményeihez (pl. szerelem, lakodalom, gyermekáldás) kapcsolódnak.

Az írásbeliség hiánya miatt a népdalok sokat formálódtak, így több változatuk is kialakult. A magyar népdalokra és általában a népdalokra jellemző a sajátságos dallamvilág, intonáció, ezek hatása a műdalokban, műzenékben is felismerhető.

Létezik úgynevezett műnépdal is, aminek van szerzője, de a népdal formai és tartalmi sajátosságainak megfelel.

A népdal, mint érték, egy viszonylag modern fogalom, az első népdalgyűjtések a 18. században kezdődtek.

10 magyar népdal

Az alábbi 10 magyar népdal többsége mindenki számára ismert, de akad köztük 1-2 meglepetés is, illetve néhány kakukktojás, amik nem a mai Magyarország területén születtek, mégis a legismertebb magyar népdalok közé tartoznak.

1. Gólya, gólya, gilice

2. Tavaszi szél vizet áraszt

3. Tavaszi szél utat száraszt

4. Süss fel nap, Ess, eső, ess

5. A víg tardi kisleánynak nincs párja

6. Megyen már a hajnalcsillag

7. Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak

8. Indulj el egy úton

9. Megismerni a kanászt

10. Átalmennék én a Tiszán ladikon, de ladikon

Gólya, gólya, gilice

Ez a tavaszköszöntő gyermekdalocska abban a korszakban keletkezhetett, mikor még a közemlékezetben erősen éltek a török hódoltság okozta fájó sebek. Ezért lehetséges, hogy a történet negatív szereplője egy török gyerek, aki feltételezések szerint a rosszat, ártó szándékot jelképezi, a gólya pedig az egész magyarságot.

Mielőtt bárki rosszra gondolna, szögezzük le, hogy az óvodás gyermekeket ez a dalocska nem fogja más népek megvetésére nevelni. A kisgyerek elméje másként működik, mint a felnőtté. Egy gyermek nem tud az egyén (a török gyerek) cselekvéséből egy egész népre (törökök) vonatkozó következtetést levonni. Sőt, talán még a nemzetiség fogalmával sincs tisztában.

Ennek a magyar népdalnak a másik érdekessége, hogy Róheim Géza etnográfus, pszichoanalitikus feltételezése szerint a dalokcsában említett gyógyítási módok az ősi magyar sámán varázslásra utalnak “Síppal, dobbal, nádi hegedűvel*.”. A magyarok ősei ugyanis zenével próbálták meg orvosolni a betegségeket, elűzni az ártó szellemeket.

*A nádi hegedű valóban egy nádból vagy kukoricaszárból készült játék hegedű.

[– Gólya, gólya, gilice, …]

GÓLYAHÍVOGATÓ

Származási hely: Tapolcafő (Veszprém)

– Gólya, gólya, gilice,

Mitől véres a lábad?

– Török gyerek megvágta,

Magyar gyerek gyógyítja:

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

Tavaszi szél vizet áraszt

A magyar népdalok közül talán a legszebb, legismertebb a Tavaszi szél vizet áraszt kakukktojás ebben a felsorolásban, mert nem a mai Magyarország területén született.

Eredetileg ezt a népdalt a moldvai csángók egy kis csoportja énekelte, de megtalálható a román, bolgár és ukrán népzenében is. Az énekre Veress Sándor népzenekutató talált rá 1930-ban a Kárpátok-külső oldalán fekvő kis faluban, Bogdánfalván (Románia).

Mivel azonban megszámlálhatatlanul sok feldolgozás született, a Tavaszi szél vizet áraszt egyértelműen magyar népdallá változott. Nem mellesleg a Queen zenekar budapesti koncertjét a frontember, Freddie Mercury ennek a megható dalnak az éneklésével kezdte, nem kevés könnyet csalva a közönség szemébe.

[Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom; …]

Származási hely: Moldova

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom;

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.

Minden madár társat választ, virágom, virágom;

Minden madár társat választ, virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom;

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.

Te engemet s én tégedet, virágom, virágom;

Te engemet s én tégedet, virágom virágom.

A népdal három különböző változatban:

Tavaszi szél utat száraszt

A Tavaszi szél vizet áraszt magyar népdal rokona, a Bogdánfalvával szomszédos faluból, Trunkról származik, ami egyébként néphagyományairól is ismert.

A népdalt a romániai Kolozs megyében született Jagamas János népzenekutató, zenetörténész és a brassói születésű Faragó József tudományos kutató, folklorista, a romániai magyar néprajzzal foglalkozó szakember gyűjtötte.

[Tavaszi szél utat száraszt. …]

Származási hely: Moldova, Székelyföld

Tavaszi szél utat száraszt.

Minden állat társat választ.

Hát én vajon kit válasszak?

Szüvet szűvért kinek adjak?

Bolyong elmém, mint a felhő;

Hull a könnyem, mint az esső:

Ki ölőmbe, ki a fődre,

Ki kesergő kebelembe.

Árkot mosott két orcámra,

Mint a zápor az utcára.

Én istenem, rontsd meg, verd meg.

Aki miatt gyászt viselek!

Hallgasd meg a Tavaszi szél utat száraszt című népdalt moldvai csángók (Lujzikalagor települése) előadásában..

Süss fel nap, Ess, eső, ess

A Süss föl, nap vagy Süss fel nap, illetve a Ess, eső, ess a természettel kapcsolatos gyermekmondóka. A magyar népköltészetnek ezek az ismert dalai közé tartozó naphívogatók és esőcsalogatók a gyermekek társas és természettel való kapcsolatának nevelésében játszottak fontos szerepet.

A hozzáértők úgy vélik, hogy ezekben a dalokban az ősi hitvilág és varázsló szertartások őrződtek meg.

A Süss föl, nap magyar népdalban említett Szent György-nap a néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdetének a napja, amihez sokféle népszokás kapcsolódott. Az április 24-ére eső Szent György-napot Kelet-Európa szerte ismerték, a magyar és szláv néphagyományban pedig kiemelt jelentősége volt.

A tavasz kezdetét megünneplő népszokások jellemzően az állattartáshoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódtak, például az állatok megóvása a betegségektől, rontást hozó szellemektől. Ehhez frissen szedett zöld vagy tüskés ágakat használtak, amik a nép hite szerint fizikailag és varázslattal is védték a jószágot.

[Süss föl, nap, …]

NAPHÍVOGATÓ

Származási hely: Szőreg (Torontál)

Süss föl, nap,

Szent György-nap!

Aranbárán

Kertöm alatt

Majd mögfagy!

Terídd el a

Köpönyegöt!

Adjon Isten

Jó melegöt!

[Süss fel, Nap …]

Süss fel, Nap,

Kedves Nap!

Kertek alatt a pulykáim

Megfagynak.

Süss fel, Nap,

Fényes Nap!

Kertek alatt a libáim

Megfagynak.

Terítsd rájuk köpönyeged,

Adjál nekik jó meleget!

Süss fel, Nap,

Kedves Nap!

„A gyermekek az égre nézve a kezüket felemelik, és úgy mondják a szöveget” (Gunaras; Matijevics 1976: 171, 275); Forrás: OSZK

[Ess, eső, ess! …]

ESŐKÉRŐ

Hónap délig ess!

Búza bokrosodjon,

Zab szaporodjon!

Az én hajam olyan legyen,

Mint a csikó farka,

Még annál is hosszabb,

Mint a Tisza hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a Duna hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a tenger hossza!

(Csongrád, Csongrád m.; Ortutay–Katona 1975: I. 92)

A víg tardi kisleánynak nincs párja

A magyar népdalok közé tartoznak az ún. fonódalok, amiket tipikusan az asszonyok, lányok énekeltek a fonóban.

A fonó a kendermunkák helyszíne volt, ahol a kenderszöszt dolgozták fel, de legalább ilyen jelentős volt szórakoztató jellege is ősztől tavaszig.

A falusi nők itt énekeltek főként érzelmekhez köthető, sokszor játékos, csúfolódó dalokat, pl. legényfogókat, szerelmi és csúfolódó dalokat, búcsúztatókat.

A magyar fonódalok között ugyanúgy szerepelnek lírai és epikus énekek, azonban a munkához kapcsolódó dalok csak kis számban születtek, ami a magyar népdalok egyik sajátossága.

[A víg tardi kisleánynak nincs párja, …]

Származási hely: Tard (Borsod)

A víg tardi kisleánynak nincs párja,

Mikor megyen délután a fonóba;

Cifra orsó sürög-forog a kis kezébe,

Nyalka szeretője van az eszébe.

A víg tardi kisleánynak van párja:

Este megyen el hozzá a fonóba.

Rézsarkantyús kis csizmáját összepengetyi;

Két karjával a babáját öleli.

A népdal egy alternatív változata:

Megyen már a hajnalcsillag

Az ismert szerelmi népdalt Bartók Béla a Békés megyei Vésztőn gyűjtötte 1917-ben.

A legtöbb magyar népdal témája egyébként szerelem.

A hajnalcsillag a Vénusz bolygó népies neve.

A Megyen már a hajnalcsillag kezdetű dalt Szalóki Ági énekesnő is felénekelte, amit a YouTube-on a linkre kattintva érsz el. A hangszerek nélküli, tiszta, népies hangon énekelt dalt érdemes meghallgatni!

[Megyen már a hajnalcsillag lefelé; …]

Származási hely: Békés

Megyen már a hajnalcsillag lefelé;

Az én babám most megyen hazafelé.

Lábán van a lagos szárú kis csizma,

Rásütött a hajnalcsillag sugara.

– Amerre mégy, édes rózsám, kívánom,

Hogy előtted a rét rózsává váljon;

A zöld fű is édes almát teremjen!

A te szíved holtig el ne felejtsen.

Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak

Ez a dal is kakukktojás a felsorolásban, mivel van szerzője. A szövegét Tuboly Liza írta a 18–19. század határán, azonban később beépült a magyar népzenébe. Így vált a korábban már említett műnépdallá.

A dal egyébként a magyar kultúrába beszivárgó német szokásokkal szembeni tiltakozásként született.

Két dallamváltozata is ismert, az első változatot Kodály Zoltán szerezte. A dalnak létezik a vicces, csúfolódos verziója is, ezt olvashatod az eredeti szöveg után.

Hallgasd meg a Még azt mondják magyar népdalt egy modern hangszeren, a handpanen ide kattintva.

[Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak! …]

Származási hely: Nagymegyer (Komárom),

Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!

Nem, ha néki cipellőt, bő nadrágot varrnak.

De sarkantyús csizmának, kócsagtollas főnek,

Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek.

Az én ingem lengyel gyolcs, csakhogy rojtja nincsen;

Az én csizmám karmazsin, csakhogy talpa nincsen.

Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne,

Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne.

Változat:

Megfogtam egy szúnyogot, nagyobb volt a lónál,

kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál.

Aki aztat elhiszi, szamarabb a lónál,

aki aztat elhiszi, szamarabb a lónál.

Indulj el egy úton

Az Indulj el, egy úton eredetileg moldva csángó népdal, amit Faragó József és Jakamas János gyűjtött, és szerepel az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) adatabázisában is.

Bár több feldolgozás is született (Folkonics, Palmetta, Ágnes és Kowalsky, stb.), a Muzsikás együttes által megzenésített változat vált országosan ismertté, köszönhetően az 1979-ben, a Rockenbauer Pál vezetésével készült Másfél millió lépés Magyarországon című, az országos kéktúrát bemutató, természetjárást népszerűsítő tévésorozatnak.

A sorozat fülbemászó introját ide kattintva tudod meghallgatni.

Az Indulj el, egy úton dalnak több szövegváltozata is létezik, a feldolgozások szövegei általában elérnek az eredetitől, abból kihagynak részeket és egyes versszakokat felcserélnek.

A népdal mondanivalója nem tiszta, csupán találgatások vannak, pontosan miről szól. Ennek egyik oka, hogy a szavak jelentése más lehetett keletkezésének idején. Az azonban bizonyos, hogy a fő téma a szerelem, azon belül is vélhetően szerelmi bánat és a szerelem (a korábbi kedves) elsiratása.

[Indulj el egy úton…]

Változat: Magyar Elektronikus Könyvtár

Indulj el egy úton,

én is egy másikon.

Hol egymást találjuk,

egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,

mit fog az mondani?

Azt fogja gondolni,

idegenek vagyunk.

Az bajom van véled,

sír a szívem érted.

Sír a szívem érted,

majd meghalok érted.

[Indulj el egy úton]

Változat: Muzsikás együttes

Az bajom van véled,

sír a szívem érted,

majd meghalok érted.

Indulj el egy úton,

én is egy másikon,

hol egymást találjuk,

egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,

mit fog az mondani,

azt fogja gondolni,

idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk,

ahol összegyűlünk,

ketten szeretkezünk.

Megismerni a kanászt

Szinte nincs, aki nem ismerné a Megismerni a kanászt kezdetű népdalt, azonban azt talán kevesebben tudják, hogy sokféle szöveg és dallamváltozata is ismert.

Ilyen kezdés változat például a Két tyúkom tavalyi és Hücs ki disznó a berekből.

Sőt, a Megismerni a kanászt ritmusára a Himnusz is elénekelhető az ún. trochaikus és ütemhangsúlyos verselésnek köszönhetően. (Ez nem is olyan meglepő, mivel Kölcsey Ferenc eredetileg nem nemzeti himnusznak írta.)

A MEK adatbázisában fellelhető változatot Kodály Zoltán gyűjtötte, amihez kotta is tartozik.

A kanász jelentése egyébként disznópásztor, az alább közölt népdal pedig a táncdalok közé tartozó kanásztánc.

[Megismerni a kanászt cifra járásáról, …]

Származási hely: Karád (Somogy)

Változat: Magyar Elektronikus Könyvtár

Megismerni a kanászt cifra járásáról,

Űzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról.

Hücs ki, disznó, a berekből! Csak a füle látszik.

Kanászbojtár bokor alatt menyecskével játszik.

Átalmennék én a Tiszán ladikon, de ladikon

Ezt az új stílusú, ún. alkalmazkodó ritmusú magyar népdalt először Kodály Zoltán gyűjtötte 1905-ben Szegeden (Csongrád vármegye), 2 évvel később pedig Bartók Béla is rálelt Békésgyulán és Felsőiregen (ma Iregszemcse).

Az ún. alkalmazkodó ritmus a magyar népdalok sajátossága. Ez azt jelenti, hogy “dallamhangok ritmusa a szöveghez igazodik” (forrás: Zenei Enciklopédia), vagyis a ritmus a szótagok hosszúsághoz alkalmazkodik.

[Átalmennék én a Tiszán ladikon, de ladikon, …]

Általmennék én a Tiszán ladikon, ladikon de ladikon.

Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom.

Ott lakik a városban, a harmadik utcában,

piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya virít az ablakában.

Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek.

Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek.

Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg,

A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.